színes magyar-amerikai játékfilm, 1968, rendező: Fábri Zoltán

 író: Molnár Ferenc, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Bohém Endre, operatőr: Illés György, főszereplők: Anthony Kemp, William Burleigh, Törőcsik Mari, Paál László, Pécsi Sándor, John Moulder Brown, 120 perc, felújítás: 4K restaurált

Miről szól?

 A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó vörösingesek, élükön Áts Ferivel (Julian Holdway), támadásra készülnek ellenük. Bokát (William Burleigh) választják vezérnek, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő (Anthony Kemp) marad közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra indul, majd elérkezik a nagy csata napja is.

 Mitől különleges?

 Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét harmincnál is több nyelvre fordították le, több helyen is kötelező olvasmánnyá vált. Eddig öt alkalommal filmesítették meg, először 1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle hollywoodi (Frank Borzage: No Greater Glory, 1934) és olasz verzió is, de mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak.

 A megfilmesítési jogokkal Bohém Endre amerikai koproducer rendelkezett, az ő kérésére játszották a gyerekszereplőket angol fiatalok, akiket egy londoni színészképző iskolából válogattak ki. Bohém szerette volna megváltoztatni a történet befejezését, nála Nemecsek nem halt volna meg, de Fábri regényhű adaptációban gondolkodott, és végül az ő akarata érvényesült.

 A Pál utcai fiúk akár kakukktojásnak is tűnhetne a rendező életművében, de valójában könnyedén beilleszthető legjelentősebb művei közé, amelyek a Hannibál tanár úr-tól Az ötödik pecsét-ig egyaránt a kisemberek, a gyengék kálváriájáról szólnak, és arról, hogy a hatalmasokkal szembeni konfliktusokból ki lehet ép gerinccel, erkölcsileg győztesen kerülni. Fábri ezzel együtt vállaltan műfaji filmet készített, amely drámai felépítését, ritmusát, plánozását, díszletezését, és a finálébeli ostromjelenetet illetően is tökéletesen Hollywood-kompatibilis.

Hogyan készült?

 A forgatás angol nyelven zajlott, a magyar színészeknek is angolul kellett megszólalniuk; Törőcsik Mari, aki nem beszélte a nyelvet, a Nemecseket alakító Anthony Kemp segítségével, fonetikusan tanulta meg a szövegét. A regénybeli, Pál utcai helyszín helyett a grundot a 13. kerületben építették fel, a Füvészkertben játszódó jeleneteket pedig a vácrátóti arborétumban vették fel. Itt játszódik a vörösingesek éjszakai gyűlése és Nemecsek magánakciója, amit Illés György operatőr az „amerikai éjszaka” technikával nappal rögzített.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

 A Pál utcai fiúk a bemutató évében elnyerte a Magyar Játékfilmszemle közönségdíját, és ez volt az első magyar film, amelyet a legjobb idegennyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelöltek. Fábri alkotása máig magával ragadó élmény, köszönhetően többek közt annak, hogy a szubjektív gyermeki nézőpontot mindvégig konzekvensen érvényesíti.

Egy emlékezetes jelenet

 A regénybeli gittegylet az adaptáció nélkül is szállóigévé vált volna (lásd még: rágja a gittet), de az a jelenet, ahol a lebukott gyerekeknek be kell számolniuk róla Rácz tanár úrnak (Pécsi Sándor), egyértelműen a film komikus csúcspontja. A kihallgatás attól igazán humoros, hogy miközben a dialógusok a klasszikus kabarétréfákat idézve épülnek fel, Fábri úgy játszatja el a kérdezz-feleleket a színészekkel, mint egy valóban drámai epizódot, jelezve, hogy a gyerekek számára a gittegylet véresen komoly dolog.

Forrás: filmarchivum.hu

A program a VEB2023 Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.