Csak a „szép ződ gyep”, az fog hiányozni! Ha füvesítésről van szó, a gangos ház lakóközössége nem ismer lehetetlent. Az egyik kedvenc ifjúsági filmünk.
színes magyar játékfilm, 1979, rendező: Palásthy György
író-forgatókönyvíró: Janikovszky Éva, operatőr: Forgács Ottó, főszereplők: Hintsch Gyuri, Ullmann Mónika, Máriáss József, Rajz János, Fónay Márta, Drahota Andrea, Újlaky Dénes, Dajka Margit, 82 perc
Miről szól?
Misu (Hintsch Gyuri) egy belvárosi bérházban nyaral. A környéken sok barátja akad, mégis unatkozik. Az egyik lakó, Poldi bácsi (Rajz János) hosszú parkőri szolgálata után nyugdíjba készül. A kedves idős úr minden reggel és este azt hajtogatja, mennyire fog neki hiányozni a szép zöld gyep. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi utolsó napjára befüvesíti a gangos ház kővel borított udvarát. A lelkes kisfiú a nemes cél érdekében mindenkit mozgósít.
Mitől különleges?
Az Égigérő fű a gyermekeknek készült, de a felnőtt számára is legalább annyira élvezetes. Bár maga a történet nem rugaszkodik el túlságosan a valóságtól, a cselekménybe számos mesés elem keveredik. Az élénk fantáziájú Misu elképzelt kalandjait a film hol erőteljes stilizációval, hol animációs betétekkel tárja elénk. A precízen felépített fordulatok izgalmát kedves humor egészíti ki. A jellegzetes belvárosi figurákat felvonultató történet a közösség erejéről, az összefogás szükségességéről mesél.
A minden akadályt legyőző együttműködés természetesen tökéletesen illeszkedik a szocialista társadalom propagandisztikus ideáihoz. Misu nemes tettei mindenképpen követendő példák, az Égigérő fű mégsem rágja a néző szájába a tanulságokat. Sőt, az emberség és odafigyelés pozitív mintái mellett némi rendszerkritikát is megfogalmaz. A hivatalban sorban állók vagy a félkész lakótelepi ház pocsolyáit kerülgetők, ha valamit el akarnak intézni, kénytelenek rafinált kerülőutakat keresni. A Kádár-korszak ügyeskedő kisembere még a mesében is csak a saját találékonyságára és az ismeretségi körére számíthat. Az Égigérő fű népszerűségének titka éppen az, hogy a kicsik és a nagyok is remekül szórakozhatnak a nem éppen hétköznapi, de valahol mégiscsak ismerős kalandokon.
Hogyan készült?
Az Égigérő fű Janikovszky Éva 1970-ben megjelent Málnaszörp és szalmaszál című gyerekregényéből készült. A filmet a hetedik kerület szívében található Rottenbiller utcában forgatták. A külső felvételek a szintén erzsébetvárosi Hutyra Ferenc utcában készültek. A zenét a Locomotiv GT szerezte. A rendező Palásthy György a műfaj hazai specialistája, a nevéhez számos sikeres gyerekfilm fűződik.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A hetvenes-nyolcvanas évek a magyar gyermek- és ifjúsági filmek aranykora. Az Égigérő fű a filmtípus egyik legismertebb, mai napig kedvelt alkotása. Bemutatásakor közel negyedmillióan váltottak rá jegyet, később a Magyar Televízió rendszeresen műsorra tűzte. A korszakban születettek számára az Égigérő fű örök nosztalgia, a gyerekeknek pedig örökké érvényes, izgalmas kalandokkal és tanulságokkal teli mese.
Forrás: https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek-filmek/jatekfilm/egigero-fu-1.html
A részvétel ingyenes.
A program a VEB2023 Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.