A Tihanyi-félsziget a Balaton és Magyarország egyik legszebb vidéke. Az átlagosan 2 kilométer széles félsziget a Balaton északi partján Aszófő táján nyúlik be a tóba. A félsziget 5 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 3,5 kilométer. A Tihanyi-félsziget közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik.
A Tihanyi-félszigeten viszonylag kis területen találunk sok látnivalót. Vulkanikus eredetét több, ma is látható természeti emlék tanúsítja. A félsziget legmagasabb pontja a nyugaton lévő 232 méter magas Csúcs-hegy. Ettől nem sokkal kisebb a keleten lévő Óvár, mely 214 méter magas.
A Tihanyi-félsziget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, hazánk tájvédelmi körzete és kiemelt turisztikai régiója. Magyarországon elsőként itt létesült tájvédelmi körzet.
A középkorban, pontosabban 1055-ben I. András ezen a területen királyi temetkezési helyet építtetett, fölé pedig egy monostort, melybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel megalapította a mai Tihany település ősét. A 13. századba újjáépített monostor Tihany ősi jelképe.
A Tihanyi-félsziget éghajlatában jelentős szerephez jutnak a dél-európai, szubmediterrán vonások, melyeket kiegészít a Balaton víztömegének szélsőségeket csökkentő, kiegyenlítő hatása. A tavasz lassan melegedő, emiatt a késői fagyok hatása kisebb. A nyár forró és száraz. A sötét színű sziklák és talajok miatt helyenként nehezen elviselhető a hőség. Az ősz többnyire csapadékkal köszönt be, és csak lassan, késve távozik. Az igazán hideg és havas tél csak a balatoni jégtakaró kialakulása után köszönt be.